1. Lépés
Vízforrásunk kiválasztása és a vízhozam mérése:
Az öntözőrendszer megvalósulásának az egyik legsarkalatosabb pontja a vízforrásunk. A jó minőségű és megfelelő mennyiségű víz elengedhetetlen! Rossz víz minőség esetén a rendszer eltömődik, működésképtelenné válhat. Nagyon fontos tudnunk a rendelkezésre álló vízforrásról, a pontos adatokat, melyet biztonsággal méréssel tudhatunk meg. Öntözőrendszert tervezni a pontos vízforrás adatok nélkül kockázatos. Meg kell mérnünk mennyi a statikus nyomásunk és az adott üzemi nyomáson a vízmennyiségünk.
Hálózati víz:
A hálózati víz általában adott, de csak igen kis területnél javasolt, mivel még vízóra almérővel is költséges lehet a víz vételezése.
Kútvíz:
A kút a legelterjedtebb vízvételi megoldás annak ellenére, hogy ez a lehetőség adja a legtöbb buktatót. Mert a kútnak bizonytalan a vízmennyisége, homokolhat, a kútvíz lehet magas vas és mangán tartalmú. Ha a kútból kívánunk öntözni, akkor nagyon fontos a megfelelő teljesítményű szivattyú kiválasztása!
Ciszterna (esővíz):
A legjobb öntözési megoldás az esővíz lenne egy ciszternába gyűjtve, de annyi vizet nem tudunk összegyűjteni, hogy elegendő legyen, így egyéb vízvételi lehetőséget kell választanuk.
Tó, patak, folyó:
Sajnos ez a természetes vízforrás csak kevés helyen jöhet számításba.
Melyiket válasszam?
Választáskor vegyük figyelembe a víz minőségét, mennyiségét, illetve ha vízforrást kell kialakítanunk, akkor annak megtérülési idejét. Például, ha kutat kell fúratnunk, akkor még plusz az akna és szivattyú költsége is. Kérdés milyen minőségű lesz a vizünk és ez mikorra térül meg.
Mi az a vízhozam mérés?
A vízhozam mérésekor megnézzük, hogy mennyi a rendelkezésre álló vizünk adott idő alatt és mindez mekkora nyomáson.
Vízforrás adatokkal kapcsolatos fogalmak:
Statikus nyomás: nyugalmi helyzetben lévő folyadékban mért nyomást nevezzük statikus nyomásnak.
Üzemi nyomás: az áramló folyadék egy adott pontján mért nyomást nevezzük üzemi nyomásnak.
Víz mennyiség: adott idő alatt mért kiáramló víz mennyisége.
Mi szükséges a vízhozam méréshez?
Főbb kellékei: egy nyomásmérő óra, csap, kalibrált vödör, vagy bármilyen mérőedény.
Hogyan tudunk vízhozamot mérni a legegyszerűbben?
1. A vízvételi helyre csatlakoztatjuk a mérőberendezést.
2. Megmérjük a statikus nyomást. Ez akkor jó, ha nagyobb, mint 3,5bár.
Szivattyú esetén a nyomáskapcsolót úgy kell beállítanunk, hogy a szivattyú 3,5 bár felett kapcsoljon le. Hidrofor esetén induláskor a tartályban lévő plusz vízmennyiség miatt téves eredmény születhet. Ezért a szivattyú bekapcsolása után kb. 1 perc múlva végezzünk mérést.
Kinyitjuk a csapot és megmérjük a csapon kiáramló víz mennyiségét 2,5 báron, 3,0 báron valamint 3,5 báron, miközben mérjük az időt. 1 perc = 60 másodperc. Vízmennyiségtől és edény méretétől függően az időt, amit percben adunk meg általában feloszthatjuk a 60 másodpercet egésszel osztható számokkal, mint 10, 15, 20, 30, 60 másodperc. Így például, ha 3,0 báron mérünk 20 másodperc alatt 10 liter vizet, akkor az 3,0 báron 30 liter/perces vízhozamot jelent.
Példa a mért vízhozamra:
A mért értékek adják majd a későbbiekben, hogy a rendszert milyen típusú fejekkel kell megépítenünk, illetve a zónákra bontást ez alapján tudjuk meghatározni.
Következő lépés Terület lemérése, rajz elkészítése
< Tovább a 2. Lépésre: Terület lemérése, rajz készítése című fejezethez > Tovább
< Vissza a Tervezési segédlet főoldalra > Előző