6. Lépés
Szeleposztó és cső nyomvonalának bejelölése:
A szeleposztót praktikusan szelepaknában helyezzük el. Az egy körön lévő szórófejeket csővel kötjük össze, melyet egy szelepbe csatlakoztatunk. Az egy körön lévő szórófejek azonos időpontban fognak öntözni.
A szeleposztó, szelepakna kijelölése:
A szórófejek kijelölése után következhet a szelepakna, szeleposztó bejelölése. A szeleposztót a szelepekkel együtt a szelepaknában helyezhetjük el. Így védjük meg a külső sérüléstől, illetve könnyen hozzáférhetővé tudjuk tenni az esetleges szervizeléshez. A szelepaknák elhelyezését tekintve tehetjük a fűbe vagy azon kívül eső területre. A szeleposztót össze kell kötnünk a vízforrásunkkal, ezt az összekötő csövet nevezzük főágnak. A főágra bárhová tehetünk vízvételi lehetőséget. Amennyiben több szeleposztónk van, akkor mindet be kell kötni a főágba.
A zónák csővezetése:
A cső nyomvonalának bejelölésekor a lenti ábrához hasonló elrendezéseket alkalmazzunk, hogy elkerüljük az áramlási veszteséget. Erről bővebb információ a következő fejezetben. A legoptimálisabb csőelvezetés a körhálózat. A körhálózat lenti ábra bal felső sarkában található. Ez azért a legjobb, mert így a cső bármely pontján mérnénk nyomást mindenhol ugyan annyi lenne.
Szeleposztó és cső nyomvonalának bejelölése egy példán bemutatva:
A lenti példán látható, hogy legoptimálisabb csőelvezetési technikák lettek alkalmazva. A szelepakna nem a füves területre került, viszont jó közel van a vízforrásunkhoz. A csővezetésben 4 különböző technikai lehetőség is lett alkalmazva. Ezek után le tudjuk mérni azt, hogy körönként hány méter csőre lesz szükségünk.
Főág: 3m,
1. és 2. Kör: 39m,
3. Kör: 36m,
4. Kör: 44m,
5. Kör: 41m, ez összesen: 202m KPE cső.
Következő lépés: A csővezeték nyomásvesztesége, méretezése:
< Tovább a 7. Lépésre: A csővezeték nyomásvesztesége, méretezése című fejezethez > Tovább
< Vissza az 5. Lépésre: Zónákra osztás című fejezethez > Előző
